Technológia, értem. SEAT Leon 1.2 TSI teszt  SEAT Leon 1.2 TSI DSG Style Start&Stop

Kissé zömökebb lett, de könnyebb is és takarékosabb. Felárért mindene LED-es, ami nem csak a kompakt méretosztályban, hanem úgy általában is unikum

Ott állt egymás mellett a két Leon, az Emoción vörös új és a fehér használt, s nem voltam róla meggyőződve, hogy az aktuális formaterv szebbre sikeredett. Mintha veszített volna spanyolosságából, mintha élesebb lenne, vasaltabb, szögletesebb, golfosabb. Sőt, audisabb. A 2008-as példány gazdája azt mondta, nem tetszik neki a 2013-as dizájn, ugyanakkor a teszthét alatt annyian legeltették szemeiket a friss ötajtóson, hogy néha már-már meztelennek éreztem magam benne. Valószínűleg a feliratot igyekeztek elolvasni és értelmezni, na meg az elöl-hátul baromi látványos LED-es lámpákat csodálták, de akkor is: pillantásaik vetkőztettek, s máris nem arra gondoltam, hogy jaj, oda a bájosan bumfordi orr, a gömbölyűség, az A-oszlopra simuló ablaktörlő és a süllyesztett hátsó kilincs.

Inkább az töltött el elégedettséggel, hogy végre ízléses, megnyerő a középkonzol kialakítása. Az, hogy az ülés kifejezetten kényelmes – az Octaviáénál határozottabb oldaltartású, jegyezte meg egy skodás kolléga. És klasszul mélyre engedhető, teszem hozzá. A négy irányban állítható kormányoszlopnak is köszönhetően ideális a vezetői pozíció, közben érdekes, hogy a deréktámasz maradt továbbra is nehezen hozzáférhető helyen. Ez azért nem tragédia: ritkán nyúl oda az ember. Ó, viszont nem állítható a biztonsági öv magassága. Miért? Nem értem.

Szubjektív, de a Golfnál azért így is mutatósabb. A hátsó kilincs visszakerült az ajtóra. A panorámatető szuper, de persze nagyon nem olcsón az

A minőségérzet rendben, újfent eszembe jutnak a konszerntestvérek. Még az A3 is. Hidegnek nem titulálnám, de hűvös az, amit a harmadik generációs Leon közvetít, picit távoli, személytelen – igen, mint amilyen a világ egésze manapság. Egyre jobban megvan a Technológia érted, s az Enjoyneering szlogenek mondanivalója – hát a technológia szótól nem kap el az otthonosság, a meghittség fílingje, annyi szent. Hm, az A3-nak inkább családszaga van? A Golfnak, az Octaviának? Egy fenét. Mindegy, picit elkalandoztam, de hiányzik valami bensőséges melegség, ami visszakalauzolna a spanyolok paellás-tortillás-olivás asztala köré, ahol a lábunkra húztuk a terítőt, s az már a vacsora előtt is pecsétes volt. Nyugodtan lezabálhattad, a tökéletesen szétszórt háziasszony csak mosolygott. A házigazda pedig koszos atlétában, borostásan, fürdetlenül, cigizgetve-borozgatva várta a meccset, hogy másnap reggel a még koszosabb atlétában, még borostásabban éltesse ha jól emlékszem, Butraguenót. Kezében olcsó sörrel.

Jobbra a latinosabb előd − ő jól felszerelten "csak" xenonnal világított

Erre fel technológia érted: a hipermodern, naná, hogy MQB-platformos, elődjénél könnyebb, teljes hosszra pár centivel rövidebb, tengelytávra nyújtottabb, szélesebb, öblösebb csomagterű (380 l) Leon csupa-csupa LED-del világít. A kompakt méretosztályban ez azért nem semmi, persze borsos felárért. Nem az a nagy szám, hogy LED-es a nappali menetfény, LED-es a filigrán tükör házába integrált irányjelző, s LED-es a hátsó lámpa is, hanem, hogy full LED-es az automata reflektoros fényszóró. Sötétben nem vakítja a szembejövőket, fénye komoly, hatékonysága pompás.

Bent hatalmas a minőségi ugrás. Ugyanakkor kissé hűvös, inkább németes, mint spanyolos. Tárolórekeszben nincs hiány, s okostelefon-kompatibilitás is van

Pompás a panorámatető és a Media System Plus is az az 5,8 colos, érintésérzékeny LCD-vel egyetemben. Tesztautónk Style felszereltségű volt még azon túl is extrázgatva (elöl-hátul parkradarral, ülésfűtéssel, a B-oszloptól sötét üveggel) – a Style a négyből a harmadik szint már olyanokkal, mint Bluetooth telefonkihangosító audio streaming funkcióval, automata klíma, kanyarfényes, full LED-es lámpánál kanyarfény nélküli ködfényszóró, 16 colos könnyűfém kerék, tempomat, vezetőoldali deréktámasz, hátul is elektromos ablak, XDS elektronikus fékdifferenciál és visszagurulás-gátló. Különben széria a menetstabilizáló, a 7 légzsák és a városi vészfékrendszer, de a belépő Entryt valószínűleg ember nem választja. A Reference már klímás, osztottan dönthető hátsó üléstámlás, hifis, USB-s, vállalhatóbb, élhetőbb. A csúcs FR sportos kiegészítőkkel díszített kívül-belül.

 

Elöl nem lehet panasz a komfortra, az ülések jobbak, mint például az Octaviában. Hátul viszont igazából csak két − nem túl magas − felnőtt utazhat kényelemben

Igazából rengeteg sok minden elérhető még a Leonhoz (is), mint aktív sávtartó, fáradtságra figyelmeztetés, vezetői profilok választása, azonban elég a technológiából, elég az elméletből, foglalkozzunk a gyakorlattal. Röviden: szerettem vezetni a Leont. Szerettem, mert a 105 lóerős 1.2 TSI benzinmotor kiváló (imádtuk legutóbb azOctaviában is), csendes, egész nyomatékos, jól viszi a nem nehéz kasztnit, s nem fogyaszt sokat. A 7 fokozatú, gyors és finom DSG-váltóval és a szintén gyors és finom stop-start rendszerrel papíron 4,8 l/100 km az étvágya, s tényleg nem kihívás 6 alatt tartani.

Akinek ennél több és jobban variálható kell, várja meg az ST kombit

Ha latinosan, dinamikusan vezetnénk a Leont, csak egy dolog csöppet zavaró: a porszívóhang. Cserébe 10 mp körüli a 100-as gyorsulási idő, 120-130-ról is elrugaszkodik – kevés érv szól a nagyobb és drágább (benzines vagy dízel) motorok mellett. Hogy 150 LE alatti teljesítménysávban csak csatolt hosszlengőkaros és nem multilink a hátsó futómű? Ez is korrekt. Az extra 17 colos abroncsokkal nyilván kevésbé komfortos a rugózás, de hát jobban mutat így az autó, még szép.

A hangját leszámítva szuper a 105 lovas 1.2 TSI. Majd meglátjuk, milyen tartós

Szerettem a fordulékonyságát, tetszett a kormány, felettébb harapós volt a fék. Szerettem, hogy a könyöklőkön tökéletesen pihengettek a kis karjaim, s hogy előrefelé jó a kilátás az új Leonból. Hátra-oldalra nem annyira. És még egy negatívum és ez is akusztikai: indulásnál, lehúzott ablaknál jól hallhatóan dízelesen csörög a kis ezerkettes turbó… Magasabbak jó, ha tudják, hogy hátul nem lesz őszinte a mosolyuk, mert a helykínálat legfeljebb átlagos, s az ülés sem olyan nívójú, mint elöl. Aki fitymálná a 380 litert meg a nem síkpadlós bővíthetőséget, vegye az ST-t, mert bizony már kombi islétezik a Leonból. Meg háromajtós SC is amúgy.

Valószínűleg a harmadik generáció sikeresebb lesz a másodiknál, szóval sokakat nem ver földhöz, hogy élesebb, szögletesebb, máshogy divatos a Leon

És lesz 300 lovas Cupra R, sanszos, hogy konnektoros Verde kivitel is. Verde, mint zöld. De még egyszer: ez az 1.2 TSI 105 lóerővel és pláne DSG-vel van annyira szerethető, hogy kvázi fölösleges másban gondolkodni. Mennyibe kerül? Olcsóbb a Golfnál? Olcsóbb az Octaviánál? Olcsóbb a többi riválisnál? Nos, a Leon vevőfogó alapára 3,9 millió forint, ám ez egy klíma nélküli 86 lóerős bázisverziót takar. Tekintsük referenciának a már 105 lóerős 1.2 TSI Reference csomagot, ez a SEAT-nál 5,12 millió forint. Az A3-at hagyjuk. A VW Golf 300 ezerrel drágább − már 6 fokozatú váltóval. Az Octavia szintúgy 6-os váltóval 5 millió, sőt 600 ezres akció van rá, de a Volkswagennél is csupán tájékoztató adat a listaár. És a SEAT-nál is az, mert ahogy bóklászunk a konfigurátorban, úgy akadunk SEAT akcióba meg Style akcióba, stb.: a képeken és a videón látható darab ára minden valószínűség szerint 6 millió Ft körül alakul, ami az extrákkal turbózott 6,6 milliós listaárhoz képest már emészthetőbb.

A kevésbé árérzékeny piacokon ez fogja eladni. De vannak még egyáltalán kevésbé árérzékeny piacok? Ahol a SEAT hagyományosan népszerű, ott dúl a válság