Az Európai Bíróság a mai napon mérföldkőnek számító jelentőségű döntést hozott, ami alapvetően határozhatja meg a felhasználók jogait a weben a jövőben. Az Unió legfelsőbb döntőszervezete ugyanis kimondta, hogy az internetes keresőknek kötelességük lehetővé tenné a webezők számára, hogy azok töröltethessék előbbiek találati listáiból a hozzájuk köthető érzékeny ill. személyes adatokat.
A döntés gyakorlatilag azt jelenti, hogy mostantól bárki kérheti azoknak az oldalaknak a törlését a Google-ből, a Bing-ből és bármilyen keresőből - illetve azok európai változataiból -, amelyek tartalmazzák például nevét, valamilyen más, őt egyedileg azonosító személyes adatát. Így ha valaki akar - és némi energiát fektet bele - elméletileg szinte teljesen eltűnhet a webről, legalábbis abban az értelemben, hogy gyakorlatilag lenyomozhatatlanná teheti magát harmadik felek számára.
A webről történő törlés mostantól közösségi szinten szabályozott állampolgári jog az Európai Unió területén
Jogilag mindezt az új szabályozás úgy éri el, hogy egyértelművé teszi: a keresőszolgáltatások üzemeltetői is adatkezelőnek minősülnek a személyes adatok vonatkozásában, és ennél fogva rájuk is vonatkoznak az Unió már régebb óta létező, igen szigorú adatvédelmi szabályai. Ezek értelmében pedig bárki kérheti az ő személyes adatait kezelő szervezetet, hogy a szóban forgó adatkezelést szüntesse meg, azaz töröljön minden rá vonatkozó, személyes azonosításra alkalmas információt adatbázisából.
A döntéssel a korábban az "elfedés joga"-ként is emlegetett elv gyakorlatilag az Európai Unió területén belül törvényi erőre emelkedett, méghozzá közösségi szabályozás szintjén. Bár az olyan ügyekben, amikor a kereső nem hajlandó teljesíteni egy webező a törlésre vonatkozó kéréseit és utóbbi perre viszi ezt, továbbra is a helyi bíróságok lesznek az illetékesek eljárni az ügyben az adott ország törvényei alapján, mostantól hivatkozási alap lehet az Európai Bíróság döntése, ami rövid úton eldöntheti az ilyen ügyeket.
Az egyetlen kivételt a közéleti szereplők és hírességek képezik, akik társadalmi ill. közéletben betöltött speciális szerepüknél fogva továbbra sem használhatják az új szabályt arra, hogy - közvetett módon - elnémítsák a róluk cikkező újságokat vagy blogokat. Az átlagpolgár azonban végre megszabadulhat attól a rémálomtól, amit az jelenthet számára, hogy bárki lenyomozhatja egész élettörténetét a weben keresztül, akár akkor is, ha saját maga abból soha semmit nem osztott meg - de ismerősei vagy ellenségei például megtették ezt.
A döntést a Google sajnálkozással fogadta, aminek oka vélhetően az, hogy mostantól a cégnek komoly erőforrásokat kell majd fordítania a "felejtésre" vonatkozó kérések feldolgozására. Ezen kívül érdekes kérdéseket vet fel majd a Google és a tartalomszolgáltatók viszonyában is az, hogy utóbbiak oldalait egy harmadik fél kérésére lesz kénytelen majd a cég kizárni találati listáiból.