18. születésnapját ünnepli az Internet Explorer

A Microsoft közismert böngészője, az Internet Explorer a mai napon válik nagykorúvá, tölti be életének 18. évét. Redmond ugyanis böngésző első kiadását - akkor még csak simán, verziószám nélkül "Internet Explorer"-nek nevezve azt - 1995. augusztus 16-án adta ki.

Kapkodó kezdőcsapások

Az eredeti IE nem a Microsoft saját fejlesztése, hanem a Spyglass nevű cég Mosaic böngészőjének egy licencelt és enyhén átdolgozott kiadását képezte, amiben a redmondi konszern szinte csak a logót cserélte le. Mindez azért alakult így, mert a Microsoft kicsit "elmélázott" az internet kapcsán, és csak akkor vette tudomásul annak térhódítását, amikor már gyakorlatilag a hétköznapi emberek közül is mindenki tudta mi az - számtalan felhasználó pedig már napi szinten kapcsolódott rá. Mivel Redmodnak így már nem maradt ideje saját böngésző kifejlesztésére - ill. azzal még nagyobb lemaradásba került volna -, ezért döntött gyorsan egy már kész böngésző felvásárlása mellett.

Az IE-t a Microsoft először egy a Windows 95-hoz árult kiegészítő csomag, a Microsoft Plus! részeként árulta, és az kizárólag az akkor frissen kiadott rendszerrel működött együtt, de a későbbi verziókat felkészítette a Windows más változatain történő futásra is. Így az IE 1.5 már a Windows NT-n is működött, az 1995 novemberében megjelent Internet Explorer 2 pedig a Windows 3.1-en is tudott futni - sőt, a Microsoft egy a Mac OS 7-en futó verziót is kiadott belőle. Ezzel párhuzamosan Redmond ingyenessé változtatta az IE-t, annyira, hogy azt az ezután kiadásra kerülő operációs rendszerei telepítőlemezeire is felmásolta.

Az Internet Explorer 1.0

Ennek ellenére a cég böngészője szinte jelentéktelen piaci részesedést szerzett csak, és az áttörést csak az Internet Explorer 3 kiadása hozta meg, 1996-ban. Ennek oka az volt, hogy az akkor új IE az első böngésző volt, amely támogatta a weblapok megjelenésének átszabási lehetőségeit hihetetlen mértékben kiterjesztő, máig használt kulcsfontosságú webes alaptechnológia, a CSS stíluslapok használatát.

Ezen kívül - szintén újdonságként - lehetővé tette az ActiveX vezérlők és a Java appletek alkalmazását is a weblapokban, amiknek köszönhetően az addig csak rendkívül egyszerű és buta weboldalak hirtelen a hagyományos programokéval összehasonlítható interaktív és műveleti képességekre tettek szert. Ehhez hasonló funkciógazdagságot és bővítési lehetőséget gyakorlatilag a Firefox megjelenéséig nem kínált egyetlen másik böngésző sem, ami így hihetetlen versenyelőnyhöz juttatta az IE-t versenytársaival szemben.

Az első igazán népszerű böngésző

Az IE 3 népszerűségének másik oka az volt, hogy ettől a kiadástól kezdve a Microsoft a böngésző mellé egy levelezőprogramot (Internet Mail and News) ill. egy hang- és videóképességekkel is felvértezett csevegőprogramot (NetMeeting) is csomagolt. Szintén ennek a verziónak az újdonsága volt az azóta már mindenki által ismert, enyhén módosított, kék, kis "e" betűre emlékeztető logó bevezetése is.

Az 1997 szeptemberében megjelent Internet Explorer 4 óriási koncepcionális ugrást képezett elődjeihez képest: ez volt ugyanis az első IE, ami megszűnt teljesen önálló program lenne, ill. amelynek egyes részeit a Microsoft magába a Windows alaprendszerbe is integrálva, ott is újrahasznosítva azokat. Ezen integrációnak köszönhetően a böngésző telepítését követően az addig statikus asztal ún. Active Desktop-pá alakult át, amelyre weboldalakat és más interaktív elemeket lehetett elhelyezni.

Szintén ebben a verzióban jelent meg az első Outlook Express is, ami a korábbi levelező és hírolvasó programot váltotta, valamint a Microsoft Chat, ami szöveges beszélgetésekre adott lehetőséget.

A modern web előfutára

Az Internet Explorer 5-ös verziójának 1999-es megjelenésekor a piac többségét már a Microsoft böngészője uralt, ami ennek ellenére hihetetlen mértékben fejlődött tovább. Ebben a verzióban jelent meg benne az akkor még szintén új - és igazából csak évekkel később befutó - XML szabvány, valamint az ahhoz kapcsolódó XSL stíluslapok támogatása is. Ugyanakkor még ennél is fontosabb volt egy másik újítás, az ún. AJAX típusú kommunikációt lehetővé tevő XMLHttpRequest bevezetése, amely nélkül manapság szinte egyetlen modern weblap sem képzelhető el - és amit azóta persze már minden más böngésző is átvett az IE-től, a CSS-hez hasonlóan.

A közel másfél évtizeddel ezelőtt megjelent Internet Explorer 5.0 később más böngészők által is átvett újításai nélkül elképzelhetetlen lenne a modern web

A 2001-ben megjelent Internet Explorer 6 aztán még tovább növelte a weblapok interaktivitási fokát a dinamikus HTML (DHTML) technológia kitalálásával és bevezetésével, ami lehetővé tette a weboldalak számára, hogy azok saját maguk, már a böngészőben átalakítsák megjelenésüket, vagy szűréseket és lekérdezéseket végezzenek a bennük foglalt adattartalmakon. Ez később szintén egy olyan alaptechnológiává vált, ami nélkül ma már nem képzelhető el egyetlen weblap sem, és amit azóta ugyancsak minden más böngésző is átvett az IE-től.

Leálló, majd újrainduló fejlesztés

Ezt követően hosszú ideig szünet következett az Internet Explorer fejlesztésében, aminek karbantartását végző csapatot a Microsoft állítólag egy időre fel is oszlatta. Az Internet Explorer következő, 7-es kiadása így csak 2006 októberében, azt követően jelent meg, hogy az IE komolyan kezdett piacot veszteni egy viszonylag friss versenytársa, a Firefox hihetetlen térhódításának köszönhetően.

Az IE7 újdonságai felhasználói szempontból a füles böngészés megjelenése, az ékezetes tartománynevek, valamint az RSS források kezelésének képességei voltak, ezek mellett azonban a Microsoft a böngésző motorját is felokosította kicsit az időközben jelentős mértékben bővült webes "szabványoknak" megfelelően.

A cég ezen törekvése ugyanakkor igazán csak a 2009 márciusában kiadott Internet Explorer 8-ban teljesedett ki, amely már teljes mértékben támogatta a CSS 2.1-es verzióját és számos időközben bevezetett DOM- ill. JavaScript-bővítést is. A szintén általa bevezetett ún. webes gyorsítók és privát böngészés ötletét később más böngészők is lemásolták, az ugyancsak újonnan megjelent webszeletek koncepciója azonban máig mellőzött maradt a webes közösség által.

Ismét piacvezető böngésző

Az Internet Explorer 9-es verziója 2011 márciusában került kiadásra, és olyan - a konkurensek által megint csak nem sokkal később lemásolt - újdonságokat hozott el a böngészők világába, mint a hardveresen gyorsított grafika és videólejátszás, valamint a webes követésvédelem. Az új böngésző ezen kívül már támogatta a HTML5-ös videóbeágyazást, számos CSS3-as attribútumot és az egyedi webes fontok (WOFF) használatának lehetőségét. JavaScript motorja, a Chakra elkészültekor a leggyorsabbnak bizonyult többek között az addigra etalonná vált SunSpider tesztekben is, ahol azóta is veri számos konkurensét.

Az Internet Explorer 10 a Windows 8 bejelentésével egy időben, annak beépített böngészőjeként vált elérhetővé, bár később a Microsoft egy a Windows 7 alatt futó kiadást is elkészített belőle. Legfőbb újdonságait az ismét jelentős mértékben bővített CSS3-as támogatás, valamint a még tovább gyorsított JavaScript motor képezték, amivel aztovábbra is biztosan őrzi első helyét a SunSpider sebességtesztben.

Az Internet Explorer soron következő verziója a 11-es lesz, ami egyelőre csak előzetes változatban érhető el és vélhetően a Windows 8.1-gyel együtt kerül majd kiadásra, valamikor októberben. Ezen IE legfontosabb újításai a kommunikációt gyorsító SPDY átviteli protokoll, valamint a böngészőben működő gyors 3D-s grafikához gyakorlatilag elengedhetetlen WebGL támogatásának bevezetése lesznek.